Dr. Theodore Bransfield

Ötven négy év az életemből úgy elröppent, mintha csak egy pillanat lett volna az egész. Születés, csecsemőkor, kisgyermekkor. Olyan évek, amikre az ember szinte egyáltalán nem emlékszik, még az analóg képek segítségével sem. A kis Ted első lépései, első medencézése. Egyik képre sem emlékeztem, de mindig mosolyogtam édesanyámnak, hogy "bizony azok voltak a szép idők".
Korai demenciával küzdött édesanyám, alig múlt el negyven éves, amikor kialakult nála ez a betegség. Kései gyerekként még csak tíz éves voltam, amikor ez történt vele. Én pedig, az anyját szerető fiúhoz hűen eldöntöttem, majd én megtalálom a gyógymódot a bajára. Orvos leszek és meggyógyítom őt a felejtés kórjától.
Micsoda gyermeki naivság, micsoda ostobaság. Nem találtam meg a gyógymódot, így édesanyám egy intézetben halt meg és azt gondolta haza kell mennie a kisbabájához, Tedhez, aki még csak egy éves. Hozzám, de én már rég felnőttem, amikor ez történt.
Orvosi egyetemre jártam, iskolaelsőként szereztem meg a diplomámat. Na nem mintha ez számított volna olyan sokat. Apám születésem után lelépett, a nagynéném -akinek szinte az egész nevelésemet köszönhetem, anyám betegsége miatt- pedig gondoskodott a saját gyerekeiről. Velük is bőven volt baja, így egy vacsorán kívül mással nem is ünnepeltük meg a doktorátusomat.
Az első nejemet a munkahelyemen ismertem meg. Sebészek voltunk mindketten, frissen jutottunk ki az egyetemről és az íratlan szabályzattal, hogy kollégák nem folytathatnak viszonyt egymás között magasról letojtuk.
Abból a házasságból semmi jó nem jött ki Shane-en kívül. Most tizennyolc éves, ha még nem vitte el a fertőzés őt is a halálba. Az első nejem idegesítő volt, erre egy idő után rá is jöttem. Fiatal kori szerelem, nem tartott sokáig. A fiunk harmadik születési éve után elváltunk, beláttuk egyikünknek sem tesz jót ez a házasság.
Elvált társak pedig csak nem dolgozhatnak egy helyen, úgyhogy jelentkeztem a Horizon vállalathoz. Sebészt kerestek, én pedig gondoltam miért is ne. Jó a fizetés, de a titoktartási szerződést nagyon komolyan vették. Frissen vált emberként azonban ez nem igazán érdekelt, a válás megkopasztott, így jól jött a pénz.
A második nejem egy angyal volt, legalábbis vele jelentősen kevesebbet veszekedtünk, mint az exemmel. Igazi művész lélek, akit a kedvesség hajt. Ellentétbe velem, mert nem tartanám magamat egy kedves embernek. Túlságosan őszinte vagyok, amitől rettenetesen goromba és udvariatlan embernek tartanak az emberek. Rose mégis csak a jót látta bennem, sőt gyakran ő tett jobb emberré.
A fiammal is kijöttek, ami egy "mostohaanya" szituációban elég ritka. Ugye a válás után Shane hozzám került, egy fedél alatt éltünk.
Egy szó, mint száz a második és jelenlegi házasságom a legjobb időszaka volt az életemnek.
Született egy kislányunk, Ellie. Aki most már nem is olyan kicsi, hiszen most tizenöt esztendős. Hacsak ő sem halt meg mostanra már.
Amikor a Projekt Nemesis átváltoztatta az emberiséget és a civilizációnak nevezett társadalmat, én a Horizon épületében voltam. Tehát két éve, most is, itt vagyok lenn az épület valószínűleg mostanra már romjai alatt, a laborban.
Nincs kutatói munkám, én a sebészeti dolgokat végzem el a kísérletek során. Néha dr. Erskin, néha pedig dr. Burton parancsait követem. Nem tartozom pontosan egyik projekthez sem.
Nem tudok a családomról semmit: élnek még vagy talán már emberi húst tépnek a fogaikkal, hogy csillapítsák vágyukat. Nem tudom, két év alatt bármi megtörténhet. Amikor pedig az ember szinte be van zárva egy helyre ennyi ideig nem gondolkozik már rajta annyit, hogy nős.
Akármennyire is boldog házasságban élek, éltem, nem is tudom milyen időben beszéljek a családomról. A legtöbb nőre nem pazarlok több időt, mint amennyit kötelező ezen a helyen, azonban egy gyakornokon többször is legeltetem a szemem a kelleténél.
Legyen ez kapuzárási pánik vagy világvége érzés, de a napok elteltével egyre kevésbé izgat a jegy gyűrű, amit az ujjamon kéne hordanom, és amit a zsebemben szoktam már rejtegetni.

Ismersz engem innám minden szavad reggeltől estig, így most sem tudok rosszat mondani. Tökéletes sztori még tökéletesebb kivitelezés. És a PB választás... oh boi. Nem is vesztegetem az időt tovább hess innen. Shoo shoo *Jack Sparrow*