Ambriel & John ~ Hello, darling

Úgy terveztem csak egy napot maradok Russelville-ben. Hogy alszok egy falakkal körbevett, biztonságos kisvárosban és folytatom az utamat tovább: minden utamba kerülő tábort kirabolni.
Mielőtt a templom toronnyal rendelkező kisvárosba léptem volna végig gondoltam, milyen színészkedést csináljak. A "beteg a családom, élelem kéne nekik" kártyát utoljára játszottam el egy közeli táborban. Túl rizikós, mert az emberek mindig azt kérik, hogy vigyem el őket a családomhoz.
Szóval ezt az ötletet elvetettem, és végül a "túlélő vagyok, a legutolsó táborom egyetlen túlélője, csak egy éjszakára kérnék menedéket" játékot vetettem be.
A város vezetője, aki őszintén egy kissé a frászt hozza rám a templomi dumájával be is engedett.
Minden úgy ment, ahogy terveztem: bejutok, kapok enni, lesz hol aludnom. Aztán másnap "Ágyő!".
De találkoztam ezzel a nővel, Ambriel a neve és be kell hogy valljam, előtört bennem a vágy, hogy na akkor egy jó estét is töltök a nővel. Biztos voltam önmagamban, hiszen eddig majdnem mindig beváltak az egy éjszakás kalandjaim. A világ végén nem olyan válogatósak a nők, mint előtte.
De legnagyobb meglepetésemre és talán örömömre is: nem volt a válasz.
Ebben az unalmas világban nehéz találni jó szórakozást, és egy nő "üldözése" és elnyerése egész jó mókának tűnik. Nem ismerem, ez igaz. De a kinézete és a személyisége, legalábbis amennyit megismertem belőle igenis megnyerő.
Képes vagyok kinézni belőle, hogy odakötöz az ágyhoz, aztán úgy lovagol meg.
De ne is szaladjunk ennyire előre. Amint elérkezett a reggel, és nekem már úton kellett volna lennem, helyette beszélgettem egyet Thomas atyával. Azzal kapcsolatban, hogy ha nem bánná, még maradnék egy ideig, és amilyen jó lélek vagyok -csak ne szakadjon be a plafon- segítenék a városban. Vadászni, gyűjtögetni, akármit.
Most pedig a reggeli napfényben végigsétálok a rövid utcán, hogy elérjem a gyakorlópályát. Legalábbis gondolom, hogy a házak végén lévő terület az az. Madárijesztők és  próba babák vannak felállítva egy nem túl nagy kertben. Valamint a kert végében egy fa ágairól lógnak le céltáblák.
Valószínűleg gyakorló pályának használják ezt az emberek.
Nem vagyok benne biztos, hogy Ambriel ott lesz, de tegnap este a hátán lévő íjról azt következtetném, hogy vadász vagy gyűjtögető. Tehát valamikor csak neki is kell gyakorolnia.
Ha mégsem találom ott a nőt, akkor pedig én magam fogom gyakorolni a kés dobálást. Van egy kisebb fejszém, azt szoktam a fertőzöttek ellen használni általában. Közelharcban volt szerencsém mostanában használni, de azért a távol harcot is gyakorolni kéne.
Ezzel a gondolattal el is érek a kerthez, ahol az edzéseket tartják.

▲ kezdőm   ▲ 404 szó ▲ seth ▲