Lena Beaumont

Világ életemben megnyugvást okozott nekem a tudomány. Ameddig mások a vallásra támaszkodtak és hittek Istenben én már kisgyerek létemre is tudtam, hogy az agyunk és testünk csak a biológiai folyamatok miatt él még. Persze ezt kevesen értették meg és ennél még kevesebben azt, hogy én nem fodrász, tanár vagy bármi más akarok lenni sokkal inkább a tudomány embere. Persze ezt anyám értette meg lekevésbé. Ameddig ő tökéletesen boldog volt könyvelői életével és mindenki mást a családban szintén erre buzdított én kézzel lábbal tiltakoztam ellene. Habár keresztény családban nevelkedtem apám pedig a város lelkésze volt ez sem tántorított el a tudomány felé vezető utamhoz. Ameddig ők vasárnapi misékre hurcoltak én kémia vagy biológia órára vágytam és tudásvágyam, hogy egyre többet tudjak meg az emberről és annak mozgatórugóiról sosem apadt el. Szerettem a családomat és egyáltalán nem arról van szó, hogy bármi féle problémánk lett volna a szokásos családi veszekedéseken kívül, de mikor magam mögött hagytam a gimnáziumot alig vártam, hogy egy messzebb található egyetemre kerülhessek. Egy olyan helyre, ahol, ha nem akarom nem kell áldást mondanom vacsora előtt, vagy épp korán felkelnem a vasárnapi misére. Az életem mondhatni 180 fokos fordulatot vett abban a pillanatban, hogy a magam ura lettem. Miután szín ötössel ledoktoráltam, nem kellett sok idő, hogy a Horizon felfigyeljen rám. Mindig is nyomon követtem a hasonló cégek alakulását és én voltam, vagy legalább is szeretem azt gondolni, hogy én voltam, aki elsőként elolvasta az újonnan létrehozott, életeket megváltó találmányukról szóló cikkeket. Bár igazán nem lenne okom panaszra az első munkámat illetően hiszen a nagyra becsült Dr. Bransfield mellé kerültem, de lássuk be asszisztensnek lenni nem szerepelt az álommunkáim között. Most pedig, hogy szó szerint a kezünk közül csúszott ki világot elsöprő fertőzés és szó szerint egy légtérbe vagyok kényszerülve még kevésbé tetszik az állásom. De felmondani már nem tudok nem igaz? Arról nem is beszélve, hogy a szüleimről és az öcsémről semmit nem tudok. Lehet már rég halottak, és lehet ez kegyetlenül hangzik, de a jelenlegi helyzet nem engedi meg azt, hogy magamra és a magánéletemre koncentráljak.

Lena!  
Végre a női tudósok is bővülnek, imádlak, imádom az előtörténeted, imádom a pb-t.
Mindent imádok.  
Szóval irány a játéktér és mutasd meg a Horizonnak, hogy egy gyakornok is sokat érhet az apokalipszis idején.